Megtörtént, köszönöm.
Én meg még be sem mutatkoztam...Feri volnék.
Hol horgászol akkor szeptemberben(augusztusban, júliusban etc.)?

Szeptemberben halott a sóderos,október lesz a nyerő!
Számom mentsd el:
70-271-7564

nyáron elfoglalt leszek, majd valamikor szeptemberben

Akkor ez a közös peca idén összejön!!

Helló

Semmit sem tudok a Dunáról
Lehet a kifolyók környékét(este, éjjel) aránylag jól ISMERTEM valamikor, de az ugye egy más világ. Etetni nem kell. Csalinak

azért volt jó a sajt vagy kisujjnyi vastag harmatgiliszta, mert más meg sem tudta piszkálni, csak komolyabb hal. Amúgy éjjel,

ha emlékezetem nem csal, nem is fogtunk "kisebb" halakat. Keszegféle ritkán akadt, az akkoriban általam használt 20-23-as

damilok és 6-8-as Mustad horgok ellenére Persze technikailag úgymond napra kész vagyok, de ez talán csak 20%-ban szól bele a

halfogásba. Ha jó a helyválasztás, az fél siker.
Idestova 17-18 éve NEM horgásztam már a Dunán. Egy sóderes partszakasz, vagy egy Döme által megénekelt Ordas, netán Dunafalva

álmaim netovábbja
Nagyon szerettem a márnát kapása és irtózatos ereje miatt.Minden halat, legyen kicsi vagy nagy, fehér vagy nemes, értékelek.

Nem szeretek hosszú PERCEKIG ülni kapás nélkül, ez az ami leginkább szimpatikussá teszi a módszeredet! Inkább sok kisebb, mint

egy benga
A csontit már emberemlékezet óta használtam, de érdekes módon, annak ellenére, hogy miközben a kanálisok környékén nappal

szakmányban fogták a halakat hungarocell úszókkal úsztatva, csonticsokorral, nekünk éjjel nem vált be. Lehet eltûnt a sok

dzsuva közt, ezért volt nyerô a hatalmas harmat!
Közös peca: Amióta világ a világ, a horgászataim vagy ugyanazzal az állandó horgászbarátommal, vagy egyedül teltek.3 ember

számomra már szinte tömeg
Mostanság egyetlen társaságom, barátnôm és fényképészem
Ezért kerülöm az olyan helyeket, ahol sok az ember, ami legkönnyebben úgy érhetô el, ha a horgász hétköznap jár le a vízre. Ha

teheti hajnalban(a sok lusta ember nem szeret korán kelni) menjen le, vagy este.
Tehát a hétköznapi pecának kimondottan örülök.
Az is kedvemre való, hogy a közös kupatás egyszer majd realizálódhat. Itt a zöld oldalon, a kéken, és természetesen Józsi bá

oldalán is jelen vagyok, olvasok, néha belebrekegek
Várom az élménybeszámolóidat, melyek színesebbé teszik egy-egy délutánomat, estémet, és nem utolsó sorban, sok hasznos

tapasztalatot közvetítenek!
Ha elérkezett az idô, jelentkezem nálad
Köszönöm a figyelmedet!

üdv
rapa

Hal-ihó.

Először is köszönöm a hsz-t,részletes és el is mond mindent.Múlt és jelen.
A 80-as évben kezdtem el horgászni, nagyapám hivatásos halász és rapsic mester volt, apám,keresztapám főhorgász. Ahogy abban az időben szinte mindenki,ólom,2 horog, valamilyen felszerelés, pontyok. Nekem az iskola a spiccbottal kezdődött,amiért hálás is vagyok. Régen volt hal,sok hal.
Szavaidból kitűnik, többet tudsz a Dunáról,mint én. Én még csak taposom. A kialakult módszerem,ha fogalmazhatok egyáltalán így, annak volt köszönhető, hogy meguntam a várakozást a márnákra. Betegesen márnát akartam fogni,mindenáron. A 3. horgászaton ez sikerült,de aztán nagy lett a csend. Ha nem jön a márna akkor, visszaesek a tavakra, mert onnantól egy jó darabig gébhorgász lettem. A fő probléma az is volt, hogy amikor átcuccoltam Dunakeszire, a helyiek sem fogtak,mindig rákenték valamire. Aztán ugye, mint olvastad, meguntam a semmit tevést, máshogy kezdtem horgászni. Ez a másféle peca, sorban elkezdte adni a márnákat. Ha vallanom kellene, legyen alapszabály a sóderos részeken, hogy bármikor is megyünk ki, nem a márna a célhal, hanem a keszegezés járuléka. Az más kérdés,hogy volt olyan pecám,hogy reggel 14 db méretes,este visszamentem még 6 darab, mellette keszeg szinte nulla. De ahogy haladsz az időben, rájössz,mikor milyen jön, mikor mire kell készülni,ezek a tapasztalások. Ma már nincs annyi hal a Dunában, hogy gilisztázzam és élményt gyűjtsek. Vagy sajt+ élmény. Nyilván ez is bejöhet néha, de nem ez a jellemző. Nagyon sok mindent végigpróbáltam már, a mai napig vallom és persze tudom, a legjobb csali a Dunán a csonti. Lehet fogni sok minden mással, de ezzel lehet a legkülönfélébb halakat begyűjteni. A sóderon sok a kis apró hal, ami az egy szál gilisztát hamar szétszedi, és nem marad más kaja,a később érkező márnának. Függetlenül attól,mennyire profi az érzékelője, nehezebb megfogni őkelmét,ha nincs egy kajacsík, ami miatt érdemesebb neki tovább keresgélni. Én elsősorban keszegezek, keszegezni fogok továbbra is, csak tudom a márnák érkezésének idejét, szokásukat, és kihasználom ezt a tapasztalatot kőkeményen.
Azt gondolom a sajt és a giliszta remek csali márnára, de nem nekem,mert nem szeretek várakozni. 3-4 db márna helyett , nekem ma már jobb 15 keszeg 1 márna, 2 snego. Viszont ha itt az ősz, úgy sem tudom őket kikerülni,ha betartom az alapszabályokat. A közös peca nem gond, csak én inkább hétköznap reggel horgászom már.
Beszélgethetünk,figyelni fogom ezt a fórumot.

tmpgenc

Üdvözletem mindenkinek!

Nagy érdeklôdéssel olvastam a márnázásról szóló írásaidat Csaba. Sok újat ismertem meg, köszönet érte
A 80-as évek elejétôl egészen 95-ig jártam rendszeresen a budai kanálisok környékét. Fôképpen a Margit hídnál üldögéltünk, de megfordultunk a Dagály strand, vagy feljebb a Tungsram strand mögött is párszor.Kivétel nélkül éjszaka horgásztunk.Este 9 felé indultunk újpestrôl és utunk minding a Dagály utca egyik udvarába vezetett, ahol sötétedéskor gyenge zseblámpa fényénél szedtük a harmatgilisztákat. Ez volt a fôcsalink, míg a "B terv" minden esetben hóvirág sajt volt. Itt döntöttük el, melyik helyet részesítjük aznap elônyben.Vízállástól függetlenül jártunk ki, s szinte sosem jöttünk haza hal nélkül.Zsákmányunk több mint 90%-a márnából állt, mellette nagy ritkán 1-1 kis harcsa, kecsege, jász vagy éppen német bucó tette tiszteletét.A márnák mérete a majdnem méretes és a 3kg-os nagyság közé esett. A felszerelésem 2 botból állt, de egyidôben csak egyiket használtam. Egyikük egy teleszkópos 210-es Shakespeare volt elég kemény spiccel maximum 23-25-ös platil, magic flex damillal. Másik 180cm-es kétrészes, ma ultralight botnak neveznénk, 20-as damillal. Otthon magunk öntöttünk ólmokat nagy leveses kanálba, majd simán egy hatalmas szöggel a keskenyebbik hajlatánál lyukat ütöttünk bele
Egy elmés megoldás révén(Zabos Géza bácsitól lestük el), egy gyengébb damilra hurkoltuk az ólmot, de mégis csúszó volt a szerelék. A botot kézben tartottuk, mutatóujjunk a damilon, így érzékeltük a kapást. Ha nagyon nem kaptak és zsibbadt a kezünk, finoman ráfektettük a botot középen feltámasztva a horgásztáskánkra, és a mai feedertechnikának megfelelôen a spiccet lestük.
Mostanában szeretném újra a márnákat kergetni, ezért nagyon örültem az általad leírtaknak, melyek a mai modern szerelések és etetôanyagok világában segít eligazodni, ha márnára vadászunk.Abban az idôben a szennyvíz kifolyókból adódóan természetesen nem etettünk. A cikkeket olvasva feltûnt, hogy se Te, se más nem említi a hóvirág sajtot, s a harmat(esô)giliszta sem került szóba. Mi ezekrôl a véleményed? Nem érnének meg egy misét? Nekünk annak idején verhetetlennek bizonyult mindkettô. Google-on keresgélve rátaláltam a hóvirágsajtra.Ma is kapható szeletelve, meg ami minket érdekel, "szalámi" formában, mely vágható.Régebben kis(15-20 dekás?) téglákban volt kapható, melyeket otthon horgászat elôtt éles késsel apró kockákra vágtunk. A harmatgiliszta mindig az est leszálltakor, mikor harmatos lesz a fû, akkor szedhetô.Gyenge zseblámpa kell, mert különben visszabújnak. Általában 3-4 centi volt belôlük látható.Az ember villámgyorsan "rácsapott" az egymás mellé szorított ujjaival, s így lefogta.Majd zseblámpa másik kézbôl le a fûre, azzal a kézzel a leszorítottuk a fejét, majd nagyon lassan, óvatosan húzni kezdtük kifelé. Nem szabad erôsen, mert beszakad, ha meg gyengén húzzuk sosem jön ki, ugyanis a kifejlett féreg hossza legalább 20-25 cm.Kb. 1/2-3/4 óra alatt teleszedtünk külön-külön 1-1 nagy zöld gilisztásdobozt, ami elég volt hajnalig.
Ahogy említettem újpesten laktam, sokat jártam anno Dunakeszire, Fótra a tözeges tóra, és ôsszel alsó Göd-re horgászni. Utóbbin volt egy "feneketlen tónak" nevezett kis vadvíz, ahol klassz csukákat fogtunk, de a Dunán sosem horgásztam ezen a szakaszon. Megrekedtünk a Megyeri csárdánál Nagyon felvillanyozott a sóderek említése, mert a kifolyók ugye horog, s ólomtemetôk is voltak egyben.Volt hogy 5x dobtam, 5x szereltemEz a sóderes rész, ahogy tôled olvasom, ráadásul nemcsak márnákat, hanem sok más érdekes, szórakoztató halat is hoz. Más irányú terveim miatt, nem vagyok biztos benne, hogy idén sikerül-e, de jövôre szívesen megnéznélek egy horgászatnál, vagy ha nem zavarnék, be is társulnék
Köszönet annak, aki végigolvasott

üdv
rapa

http://www.haltarto.hu/peca_irasok/horgaszcikk/etetoanyagok-tesztje-2010

Sziasztok,

Viszonylag új horgászpalánta vagyok, ezért szeretném a tanácsotokat kérni: Idén kezdtem komolyabban pecázni (vagyis a megfelelő időt rászánva) és próbálom fejben összerakni a dolgokat amiket eddig tapasztaltam.
A horgászboltosom állítása szerint azok a dunai helyek, ahol sok a domi ott ősszel nagy eséllyel lehet márnára pályázni. Mivel eddig több ilyen helyet sikerült találnom, érdekelne, hogy az év későbbi szakaszában érdemes-e ezeket a helyeket "erőltetnem" még akkor is ha eddig még nem sikerült a partközelben márnákra bukkannom?
Tapasztaltatok ilyen kapcsolatot a domik és a márnák közt?
Ami érdekes még, hogy ezeken a helyeken szép lassan megjelennek a dévérek, pedig tavasszal és a nyár elején szinte csak domolykókkal találkoztam. (kissebb számban szilva és paduc volt még megtalálható, továbbá apró karika).

A válaszokat előre is köszönöm,
Szabi

http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=2403
http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=2424
http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=2433