e-mail

jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

Kinn esik a hó, itt benn meg egy ember kiabálja, hogy Ő bizony” lefekszik a hóba”…, igaz régen -2002-ben tette azt a CD borító szerint, de épp oly aktuális, mint, írogatni valamit egy szép bútorról, ami persze relatív, mint miden persze, itt és ott. Mert a hó, itt esik, a láda meg otthon van.”… egyedül a szobában, ugyanúgy, mint régen…” Egyszer tettem egy ígéretet, majd még egyszer, hogy megteszem, ami nehéz is meg nem is. Nehéz, mert régen a halálom volt minden írás, majd kicsit később, azt is mondtam, hogy akkor használok számítógépet, ha elég lesz neki, ha azt mondom, amit írni akarok, aztán tettem az éterbe olyat is, hogy „énvagyokakisosemírmerttudjanemelégjóehhez”, majd megszóltak, mert tettem ezt mégis, és tette ezt, akit megszóltam, majd baráti jobbot nyújtottam, s most akkor elkezdeném, amennyiben van, még akit érdekel.
Mármint, hogy írok a képen látható ládáról.


Tények és képek feketén, fehéren

Akkor jöjjön az a lovas, mert kezdjük a nyereggel!

Egyszer írtam egy új ládatulajnak, hogy ne aggódjon, mert ha gondja is lesz vele 1-3 ezer forintból megoldható a javítása.
És akkor most egy kis mellékvágány, hogy az „író” mily vívódásokon ment át, míg eljutott ide, ma.
Mert a jelen kritikája gyors és gyilkos, legyen az csak egy rövid és jó szándékú képaláírás, megjegyzés vagy bármi, mert hát jel, pill: „egy leszedált ország tapsolgat a szarnak”, sajna…
Ha a balkezem leüti azt, hogy: bizony egy év nyaggatás után, ki kell jelentenem, hogy az ülőfelület nem bírt semmi hibát elviselni, sokan megjegyzik, hogy nekem meg van egy „Folyó”ládám, vagy bármi másom, az meg tíz éves, és no hiba rajta.
És itt van az én gondom egy ilyen leíró bigyó esetében.
Mert, amikor odakarcolják, hogy egy bor erdei gyümölcs, kávé, föld és egyéb ízeket mutat fel, akkor nem ír be a sommelier-ek lapjába egy nyomorult áfonya, szeder, vagy ne adj Isten paksi lösz, a téglagyártól, hogy:”… kérem szépen talán igaz az Önök kritikája, és unokatestvérem a szekszárdi lösz íze, talán…”.
Vagy a szeder nem jegyzi meg:”… valóban érezhető, némi szeder íz, de fontosnak tartanám magam és valamennyi cserhát északi oldalán élő szeder nevében megjegyeznem, hogy ez az ízvilág inkább jellemzi az észak-békési szedreket, mint az egyetemes magyart…”

Tehát rohadt nehéz ma úgy írni, hogy valaki elfogultságát ne sértsük meg, ezért kérem mindenki tekintsem el ,ha összehasonlításokat teszek más cégek kiváló termékivel,mert ott és akkor ,pusztán csak a világ általam ismert kicsiny szeletével hasonlítom össze jelenlegi  tulajdonom ismérveit ,azon célból,hogy aki birtokolt már valami hasonlót legyen valami íz nyelve hegyén,vagy bárhol máshol, és nem az a cél ,hogy az megemlített másik fotel becsmérelése folyjék.

Abba azonban nehéz lenne belekötni,hogy  a rakóst kényelmesen el tudom –és, ráadásul „Hajdú Pálcika Tomi Bácsit” is meghazudtoló gyorsasággal –helyezni az akár családalapításra is alkalmas műszerem alá, abba, az arra a célra odaapplikált bőrdarabba (ellenben a nagynevű Verdi opera –néhány tulajdonsága alapján inkább operett ládának -nevét viselő régi eszközömmel szemben), hogy az nem gyűrődik, nem kell odanézni és nem is fog kiszaladni onnan.

Mert régebbi ülőkém estében bizony, gyakran előfordult, hogy úgy kellett játszanom a rakós végével,mint gyermekorom, biztos képességfejlesztési céllal fejlesztett ügyességi játékával, mely egy damiltekercs nagyságú műanyag cucc volt melyben két oldalán egy futballkapu és egy egér-macska relációban, küzdött a tulaj és egy borsszemmel, melyek inkább egy 8-as, 10-es ólom méretű volt, szóval akkor és ott, könnyebb volt eredményesnek lenni, mint a korábban említett talján ülőkén lyukba találni.
Nos.


Középen a lyuk, amibe bárki betalál

A nyereg már csak azért is érdemel néhány pozitív jelzőt, mert nem erodált el egy év alatt, mint nemes elődje, kényelmes volt egy 24 órás verseny alatt is, ami nem elhanyagolható egy gerincproblémás ember esetén-mely szervi és nem erkölcsi-valamint a képeken látható nyomokat is kiheverte, pár nap alatt, melyek egy nagytálcára rápakolt pár száz kilónyi horgászfelszerelés okozott.

Természetesen borzasztó szimpatikus a mindenirányba állítható másik olasz és még egy másik olasz, aki inkább „angolpiackirály” fotelgyár zselés felülete, de hát mi van, ha az olajtárolóban megrágja az egér?
És itt érezhető, hogy jómagam, egy kicsit a magyar valóság felől közelítem meg az az általam leírni kívántakat, miszerint nekem nem mindegy, hogy 1-2 ezer magyaralföldi valutából oldható meg a pótlás, vagy szükség van ennek 15-szörösére…

Következő képünkről énekelhetnénk: „fényben úszunk, minden részünk utoljára szép”.
Persze látjuk nem szép, legalábbis minden részünk, és a lábakról szólanék.
Ez egy problémás rész.
Nem nekem, és ez fontos, de itt lehet kötözködni.
Nem a következő, hanem az alatti képen látszik, ha felteszünk rá valamit, azt mozgatjuk ide-oda, bizony szépen kreccsel a festett felületre. De ezt én lesz.rom, mégpedig kettős ok-okozati viszonylatban is.
Egyrészt Zsolti megmondta.
Másrészt nekem ez egy használati tárgy, még ha most a nappaliban is pihen. Nem polírozom vasárnaponként, nem mutogatom a szomszédnak, és ha piszkosul berondul majd veszek másikat, mondjuk 5 év múlva. Mármint lábat.
Persze a teleszkópos lábak rögzítése meg egy kicsit komplikáltabb, mint máshol, mert itt 2 csavart tekergetünk, ám amennyiben a tervező és gyártó atya szavait megfogadjuk, semmi gondunk nem lesz.


 Csavarokat meghúzni, tappancsokra figyelni!

 Viszont a tappancsokkal legyünk körültekintőek! Egyszerűen nem bírja, ha az alföldi tapadós sárral, mellyel szerelembe lép, majd az olcsó szállítókocsi kerékszerkezetével állandóan ütközik, ilyenkor elérzékenyül, elhagyja barátját, a lábat, s ha nincs egy szerény, de igen becsületes és jó pontyhorgász ellenfelünk, és szintúgy megbízható tógazdánk, fordulhatunk a gyártóhoz utánpótlásért.
Ellenben, ha megküzdünk e problémákkal, vagy valahol olvasunk róluk és elkerüljük őket okosságra utaló, mutató magatartásunkkal, semmi gondunk nem lesz.
Természetesen nem horgásztam kihúzott lábakkal dunai kövezésen, de meredek parton nyomultam 108 kilóval…
És ezt a tömeget, bizony ráengedtem a kihúzogatós-betologatós lábrácsra.
Hát erről mit írjak?
Jó.
Láttam, hallottam, hogy van, akinek más ládáknál gondot okoz, hogy nem jó a mintája, rövid, csúszik és nyaklik, vagy nyeklik (ez olyan, mint a Dunán innen villanykaró, onnan oszlop).
Ez nem
Semmi nem.
Ráadásul én még ki sem húzom teljesen, valami régi homályos ok miatt…

                        
Felül, ami eltűnt, a lábakon a nyomok, lentebb a fiókokról

Fiókok.
Szóval, gombhoz vettem kabátot. Láttam már ilyet.
S láttam, van ilyen.
Fa, persze ahol láttam, ott nem úgy nézett ki, ahogy én azt álmodtam. Mivel nem vagyok egy Granasztói Pál, de még egy Makovecz sem, ezért nem kezdtem várost, vagy egyforma templomokat tervezni, de felvillant egy zsöllye képe, mely a kubizmus híveitől kezdve, Hulot úron (ó azok a hatvanas, hetvenes évek) át, Csike Lacin keresztül, talán mindenki ízlését elnyeri.
Ugyanis Emil barátomnak már készült egy hokedli, mert igen jó áron hozzá lehetett jutni egy-két éve komplett ülőfelülethez és fiókokhoz, már csak keret kellett hozzá, amit Zsolti a hozott anyaghoz legyártott.
És jó lett!
De itt követtem el az egyetlen hibát is.
Ugyanis annál a ládánál adott volt ülés mérete, s így a láda alá becsúsztathatóak lettek a vele kompatibilis rekeszek is.


Emil láda, piros kompatibilis kofferrel, akciós felépítménnyel

Ezzel szemben én nem jeleztem, hogy nekem vannak ilyen rekeszeim, melyeket szándékaim szerint, becsúsztatnék alulra, így most nem teszek, oda, a sínekre semmit. Mivel a Bx keret standard méretei nem kompatibilisek az én kis piros kofferjaimmal.
Egyelőre, mert ismerve a cég innovációs kompetenciáját, meg lesz ez még oldva.
De vissza a fiókokhoz.
Ízlelgessük.
Fa.


Fiókok, fából.

Minden hibájával. De erre is teszek.
Persze, ha egyszer hazajutok, le fogjuk fújni egy-két sor lakkal. Annyit megérdemel. És akkor nem lesz hiba már. Ugyanis eddig egy mosás vagy eső után egy kissé szorult.
Számuk és méretük a jelenlegi igényeimet elégítik ki. Alapvetően nem volt oldalfiók, ez a külön kérésem után került beszerkesztésre, mivel ezt én személy szerint nagyon praktikusnak tartom. A „gyorsan, fontos” dolgok innen vehetőek ki a leghamarabb, gondolok itt a horogszabadítóra, filcekre, mérőólomra. A két kisebbe az ólmokat és egyéb finomságokat, az alsó hosszúba, meg az aznapra szükséges plusz létrákra felszerelt szerlékeket készítem elő.
Így minden kézre esik, valóban nem kell felkelni.

Kicsiny kellemetlenség, hogy a vállpánt csatját minden horgászat előtt ki szoktam kapcsolni a fiók felől, mert így nem akadályoz. Biztos lehetne megoldást találni, de igazából, ez már ösztönszerűen megy, és nem gondolkoztam, és nem is fogok rajta.
Szerintem.
Hogy a valami kerete legyen a műnek, meg a ládának, hát essék szó erről is.
Mint sokan mások a világban, itt is megtörtént az a dolog, hogy a Mester kezét idegen –„illetve, dehogy idegen”, hisz mindannyian ismerjük eme francia ládákat-gondolatok, vezették. De ez nem baj, el is mondta melyik kerete, melyik rövidítésnek felel meg (St,stb), de ez engem meg nem ragadott, pusztán azt tudtam, hogy nekem az tetszik, amilyet előző évben az említett modulokhoz illesztett hozzá Emil barátomnak, mely nála BX fantázia néven fut. Illetve dehogy fut, hiszen stabil, mert sem nekem, sem cimborámnak gondunk nem volt vele, s minő furcsaság a komplett láda átlagosan két-három kilóval könnyebb, mint a bármely hasonlatos kül- és belhoni bútor. Ez pedig 20-30%-ot jelent, ami már nem elenyésző különbség.

A hátsó merevítőn megtalálható, sajnos itt a cikkben viszont képileg nem, két lyuk. Ez nem anyaghiba, vagy könnyítés, hanem a szállítókocsi előkészítése, igényes módon.
És ez igen fontos, hogy igényes, ugyanis az jelenti, hogy a lyuk nemcsak úgy ding an sich tátong ott, hanem leledzik benne egy műanyag betét is. Ez nem mellékes abban az esetben, ha a horgász esetleg maga áll neki barkácsolni egy szállító alkalmatosságot, és nem bízva a jelölési és illesztési pontosságában, a rögzítő tüskét e két lyukon átengedve kívánja odahegeszteni. Amennyiben a fachmann ez esetben nem elégszik meg az „odacsíptetéssel”, hanem úgy melegében fixre is kívánja művét azon rögzíteni, hát valószínűleg némi olvadó műanyag szag kellemetlen megérzésében lesz része.

Képek itt: http://users.atw.hu/horgaszlada/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemid=7#
A BX keret számomra, így utólag két kellemes meglepetést is tartogatott.
Az első esztétikai jellegű, de ez inkább szubjektív megközelítés a dolgoknak. Eleinte ugyanis nem nagyin tetszettek nekem a Benke ládák, mert amit láttam, az a klasszikus Maxi keretes volt általában sok modullal és nekem ez túlzott retro feelinget sugárzott és formáját tekintve sok volt benne a törés, nekem hiányzott belőle az egyszerű praktikus négyszögforma.
S megvallom őszintén azok a kékesszürkés színek sem döngöltek bele a földbe, annyira, hogy azt tudjam mondani, na ide nekem…

Viszont, ahogy megláttam a Bx keretet, már el kezdett valami derengeni szerény tudatom alatt. Sajnos nem vagyok igazán vizuális képzelő erőben túltáplált, ezért kellett az a láda, illetve annak képe, mely egy évvel megelőzte az enyémet. Mert sokat üldögéltem barátom mellett és nézegettem a fordított magyarzászlós ládámról az övét, s már sejtettem lesz nekem valami ilyesmi. Az ok, hogy elváltam talján székemtől, nem ez volt, kicsit gyakorlatiasabb, de ma már jó, hogy így lett.
A szépségen túl, másik, ami számomra vonzóbbá teszi BX keretet, hogy az oldalt felfutó ív mentén, mindig jó megfogni a ládát, akár vízpartra állításkor, akár autóba vagy bárhová helyezéskor. Valahogy üresen és megpakoltan is, mindig egyensúlyban marad a láda, ha itt ragadjuk meg. Gondolom, más eszközök esetén ez hosszas kutatómunka eredménye, itt szerintem csak jó érzés, megérzés, de ez jellemzi számomra az igazán ügyes mestereket.
Hopp, egy nagyon fontos dolog villant át az agyamon, melyet pont ide kell karcolni.
A keret és a modul, mint látható fix. Mert vannak ugye azok, melyeknél a magasságot is lehet szabályozni, s vannak melyeknél ezt a hozzáépíthető, levehető modulokkal lehet megoldani. Legalábbis ez utóbbi esetében egy bizonyos szinten.

Itt erre nincs lehetőség, ellenben már a gyártásnál lehet kérni a pontos magasságot. Ezt pedig véleményem szerint mindenkinek fontos kimérnie előtte, mert ettől lesz fotel vagy kínzópad, az adott mennyiségű anyagból. Kezdőknek annyi segítség, hogy akkor jó és kényelmes, ha combunk síkba van, esetleg a térdünk egy kicsit, de valóban csak egy leheletnyit, magasabban.
Lehetne még sok-sok dolgot írni, elemezgetni, mi miért jobb vagy rosszabb, ám nem ez volt célom, inkább csak egy kis élménybeszámoló, némi tapasztalati leírással a teljesség igénye nélkül.
Ami biztos, szerelmes lettem a ládába, mert olyan amilyennek szerettem volna, néhol jobb is. Kényelmes, könnyű, praktikus. Ami biztos, hogy nekem az ár érték arányban verhetetlennek tűnik, mivel a fafiókok fontosak voltak számomra, s ilyen típust nem nagyon találtam ezen ár alatt, hozzátéve azt a premisszát, hogy már rendelkeztem szerelék tartó modulokkal is, amik nekem bőven megfelelnek.
Valószínűleg már nem esek abba a kórba, hogy valami nagy márka miatt kidobjak egy kellemes hét nyaralás árát pluszba egy másik ládáért, ami persze ugyanúgy elromlik, csak kicsit drágábban javítódik. A kiegészítő kellékek is megérnek majd pár karaktert, de azt majd tavasszal, mert néhány ötlet most alakul és hát fényképeket is kell készíteni…

Természetesen nem vagyunk egyformák, de akinek hasonló nézetei vannak, annak bátran javallom pár évre ezt a lócát. Üljön bele, aztán az majd mesél tovább…
Most, hogy má’ Bandi se kiabál, meg az este is eljött befejezem regém.
Álmodjatok székeket!


Színes, szélesvásznú szerelem

P.S.: Köszönet Lovasi Úrnak, Emilnek, aki Bütyök, a láda Atyjának Benke Zsoltinak, és Világbéke meg a pacik!

Üdv: Tutajos
 

Értékeld a horgászcikket 
             

Hozzászólások:

2010-es szolunáris táblázat Adatvédelmi nyilatkozat Feltöltési útmutató Gyakran ismételt kérdések Halkvíz Halreceptek Haltartó.hu közösségi horgászportál statisztikája Horgász apróhirdetések Horgász érdekességek Horgász fotópályázat I. Horgász fotópályázat II. Horgász fotópályázat III. Horgász gyermek rajzpályázat Horgász háttérképek Horgász időjárás, vízügyi információk Horgász link-katalógus Horgász szavazás Horgász üzenőfal Horgász videópályázat Horgászbolt Horgászboltok Horgászcikk forgalmazók Horgászcikkek, horgászírások Horgászegyesület Horgászegyesületek Horgászfórum Horgászkvíz Horgásznapló feltöltése Horgásznaplók Horgászszállások Horgásztárs kereső Horgásztó Horgászversenyek Horgászvizek Kapcsolat Partnereink Regisztráció VízKvíz